- SZATHMÁRI PANNA
Szaffi, a Cafrinka által nevelt leány, kinek származása szintén megkérdőjelezhető, s leginkább a cigány nemzethez tartozóként elgondolható, borzassága, a fekete macskával való megfeleltethetősége és természetszeretete, illetve -közelisége révén játszik rá a gyakori, cigányokhoz fűződő elképzelésekre.
- RIGÓ JÓZSEF
- HELL ISTVÁN
- KALLA ÉVA
- HORVÁTH GYULA
- CHOLI DARÓCZI JÓZSEF
- MADÁCH IMRE
- FEDERICO GARCIA LORCA
Költőként indult egy olyan korban, amikor ez még számottevő értékkel bírt és a kiemelkedés, a megbecsülés ígéretét hordozta. Első könyve, a Halak a fekete citerában címmel 1981-ben, a második, Hóesés hűségben 1983-ban jelent meg. A cigány és a magyar hagyományokat, legendákat és mítoszokat egyként befogó versek sajátos hangú, öntörvényű alkotót mutattak. Az ebben az időszakban kapott elismerések, a Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja 1982-ben a SZOT-díj 1985-ben és a Magvető Könyvkiadó Nívódíja 1986-ban az olvasói mellett a szakmai figyelemről és elismerésről tanúskodtak. Első prózakötete 1985-ben jelent meg Nincs itthon az Isten címmel.
A becenevén Bizsuként ismert Dilinkó Gábor Újpesten született 1929. február 8-án, egy kilencgyermekes roma családban. Anyja betegsége és szülei válása miatt nyolcéves korában állami gondozásba került. Négy elemit végzett, s mint lelenc gyerek paraszti családok nevelkedett. A második világháború után anyja magához vette, s a nagybátyjánál a szegkovács mesterséget kezdte tanulni. 1947-ben meghalt anyja. 1948-ban Dilinkó leszerelt a sorkatonaságból, s bőrgyári munkás lett. Az 1956-os forradalom idején a Corvin közben harcolt, súlyos sebesülésekkel esett fogságba. A forradalom leverése után tizenkét évi börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, 1975-től foglalkozott komolyabban a festészettel.