Transzcendens
Babona-e hinni a szüntelen jóságban
új erővel bízni a gyöngédség igájában
és ha az Atya, mint végcél felsejlik
a transzcendens látóhatárában
hát mi a fiúság, a mi fiúságunk az úton?
Félelmeink áthuzaloznak téren és időn át
egy-egy univerzumban létező fiak
széltől óvott odúkban bukdácsoló emberség
és a tudat nem szakadozott szövetében,
erő a szent
Az elnagyolt profán, lustán hömpölygő képe
a XXI. század képernyője
Gondolkodol tehát érzel, s ha mégsem gondolkodó, legalább érzet
a semmi is csak a becenéven szólított nagysága a létnek.
Továbbiak
Vers visszafogottan
Rigó József
Mentett menetben
Rigó József
Vagyok
Bódis Kriszta
Levendulafürdő
Galyas Éva
Tizenhat öregasszony vagyok – 4.
Kalla Éva