A rohamosan fejlődő orvostudomány és technika ellenére, a XXI. század egyik legrettegettebb kórja még mindig a rosszindulatú daganat, azaz rák. Felgyorsult világunknak és életmódunknak köszönhetően most már több, mint 25% esélyünk van, hogy rákban fogunk meghalni, ami valljuk be, hogy félelmetes szám.
A rák egy olyan betegség, amelyben a test egyes sejtjei ellenőrizetlenül, kontroll nélkül növekednek és átterjednek a test más részeire. A rák szinte bárhol kialakulhat az emberi testben, amely sejtek trillióiból áll. Normális esetben az emberi sejtek növekednek és szaporodnak (a sejtosztódásnak nevezett folyamat révén), hogy a szervezet igényei szerint új sejteket hozzanak létre. Amikor a sejtek elöregednek vagy károsodnak, elhalnak, és új sejtek veszik át a helyüket.
Néha ez a szabályos folyamat megszakad, és a rendellenes vagy sérült sejtek akkor is növekednek és szaporodnak, amikor nem kellene. Ezek a sejtek daganatokat, szilárd szövetcsomókat, azaz solid gócokat képezhetnek (kivéve a nem solid daganatokat, mint például a leukémia).
A daganatok lehetnek jóindulatúak (non-cancerous, bening – leggyakrabban tumornak nevezzük) és rosszindulatúak (cancerous, malign – magyarul rák).
A tradicionális vagy nyugati orvoslás jelenleg is nagy kihívás előtt áll a betegség gyógyítása terén, és sajnos a legtöbb esetben nem „happy end”-el végződnek a történetek.
Hazánkban sincs ez másként.
Joggal tehetjük fel a kérdést: egy ilyen morbiditással és mortalitással rendelkező kór esetében, nem lenne-e célszerű a tradicionális orvoslást kibővíteni?
A hazai onkológiai ellátás szigorú kötöttsége nagyon sok esetben nem teszi lehetővé a komplementer, azaz kiegészítő terápiák alkalmazását a folyamatban lévő onkológiai ellátások mellett. Nagyon sok beteg éppen ezért választ alternatív útnovalat és elzárkózik az onkológiai ellátásoktól, ami valljuk be, hogy nem a legbölcsebb döntés, hiszen a páciens onkológiai nyomon követése a kezelés megtagadásával általában véget ér.
Még ha az alternatív terápia működik is, akkor sem tudjuk mérhetővé tenni annak hatékonyságát mindaddig, amíg a beteg saját költségén el nem végezteti a megfelelő kontroll vizsgálatokat, elsősorban képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat (RTG, UH, Mammográfia, CT, MR, PET-CT a teljesség igénye nélkül). Alternatív terápia lévén pedig hatékonysága ilyen formában az orvoslás szempontjából nem lesz releváns, még akkor sem, ha teljes gyógyulásról beszélhetünk.
Pontosan emiatt van óriási szakadék és információhiány a komplementer és alternatív terápiák klinikai alkalmazásában, illetve azok megértésében – még a szakembereknek is. A legtöbb esetben a megfelelő mennyiségű és minőségű klinikai adat hiányában nemes egyszerűséggel kuruzslásnak tekintik, annak ellenére, hogy vannak köztük olyanok, amelyekben óriási potenciál lehetne onkológiai szempontból.
Kutatóként már 2017 óta dolgozom komplementer és alternatív terápiák fejlesztésén és azok integrálásán az onkológiai ellátásba, nagy hangsúlyt fektetve a Cannabis sativa alapú CBD/CBG teljes spektrumú kivonatokra. Fő célom, hogy kiegészítő terápiaként funkcionálhasson az onkológiai kezelések mellett, elsősorban, mint palliatív terápia, tehát a betegség, illetve az onkológiai kezelések által kiváltott tünetek, mellékhatások csökkentése.
A kannabidiol (CBD) a Cannabis sativa növény egyik fő alkotóeleme.
Felmérések szerint a gyógyászati célú kannabisz az egyik legnépszerűbb alternatíva a rákbetegséggel diagnosztizált emberek körében. A CBD a kannabisz egyik legfontosabb összetevője, és nem rendelkezik olyan potenciálisan bódító hatással, mint a tetrahidrokannabinol (THC), a másik kulcsfontosságú fitokannabinoid.
A kutatások szerint a CBD potenciálisan alkalmazható a rák kezelésére, beleértve a rákhoz és annak kezeléséhez kapcsolódó tüneteket és jeleket. A preklinikai kutatások azt sugallják, hogy a CBD a rákok patogenezisében szerepet játszó számos útvonalat érinthet. A preklinikai és klinikai kutatások arra is utalnak, hogy több bizonyíték is vannak arra, hogy a CBD önmagában vagy kiegészítve a tetrahidrokannabinollal (THC) és a kannabigerollal (CBG), amelyek a kannabisz másik kulcsfontosságú fitokannabinoidjai: együttesen is hatásos a rákhoz és/vagy annak kezeléséhez kapcsolódó, rákhoz társuló fájdalom, szorongás és depresszió, alvászavarok, hányinger és hányás, valamint szájnyálkahártya-gyulladás kezelésében. A vizsgálatok azt is sugallják, hogy a CBD fokozhatja a kemoterápiás szerekkel és sugárterápiával végzett ortodox, azaz nyugati orvosláson alapuló kezelések hatékonyságát, és védelmet nyújthat az idegi és szervi károsodások ellen – amelyek nagyon gyakori mellékhatásai az onkológiai kezeléseknek.
A CBD ígéretesnek tűnik a rák kezelésének integratív megközelítésének részeként.
A CBD és nyugati orvosláson alapuló rákkezelés kombinálása
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a CBD szinergiát (egymást elősegítő hatás) hozhat létre különböző kemoterápiás szerekkel, hogy növelje azok hatékonyságát. A CBD például érzékennyé teszi a rákos sejteket a ciszplatinnal szemben, és jelentősen növeli a ciszplatin által közvetített apoptózist, ami potenciális adjuváns szerepre utal (Kosgodage és mtsai., 2018).
Szintén 2018-ban Ferro és munkatársai megerősítették, hogy a GPR-55 (G-fehérje kapcsolt receptor) jelátvitel elősegíti a hasnyálmirigyvezeték adenokarcinóma (mirigyhám sejteket érintő rosszindulatú daganat) sejtek osztódását, ezáltal a daganat növekedését, valamint, hogy a GPR-55 gátlása csökkentette a rák progresszióját és jelentősen javította a túlélést egy transzgenikus hasnyálmirigyvezeték adenokarcinóma egérmodellben. A GPR55, a GPR119 és a GPR18 mellett, új kannabinoid receptorokként már 2007-ben leírásra került Brown AJ és munkatársai által. Megállapították, hogy a CBD fokozta a gemcitabin hatását: a CBD és gemcitabin kombinációjával kezelt egerek csaknem háromszor tovább éltek, mint a csak gemcitabinnal kezelt egerek (Ferro és mtsai., 2018).
A kombináció a gemcitabinrezisztencia kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokkal is szembeszállt, mind in vitro, mind in vivo.
Ez némi reményt ad egy olyan rákfajta esetében, amelynek túlélési aránya nagyon alacsony. Továbbá megerősítést adhat, hogy a Cannabis alapú kivonatok biztonságosan alkalmazhatóak az onkológiai kezelések mellett.
Más tanulmányok azt találták, hogy a CBD és a THC kombinációja képes szinergikusan együttműködni a kemoterápiás szerekkel. A CBD és a THC kombinációja csökkentette a myeloma multiplex (MM) sejtek migrációját a kemokin receptor CXCR4 és a CD147 plazmamembrán glikoprotein expressziójának downregulálásával (negatív irányba történő szabályzás), és a CBD-THC kombináció a proteaszóma-inhibitor karfilzomab immunterápiával együtt szinergikusan hatott az MM-sejtek halálának fokozására és a sejtvándorlás gátlására (Nabissi M. és mtsai., 2016).
Az ubikvitin-proteaszóma rendszer az egyik legfontosabb eleme a sejten belüli fehérjék szabályozásának. Funkciója a szükségtelenné vált vagy hibás fehérjék eltávolítása. A proteaszóma proteolitikus enzimeivel darabolja fel, mégpedig azokat, amelyeket előzőleg ubikvitinek jelölnek meg. A rendszer fontosságára utal, hogy az ezzel foglalkozó kutatókat Nobel-díjjal ismerték el. Sok betegségben – beleértve a daganatokat – a fehérjék eltávolítása zavart szenvedhet, a kóros fehérjék felszaporodhatnak. Az utóbbi években felmerült olyan stratégia, hogy a fehérjék kontroll nélküli felhalmozódása a sejt pusztulásához vezethet. Ennek klinikai hasznosítását jelentik a proteaszómagátlók.
A CBD önmagában és a proteaszóma-inhibitor bortezomibal kombinálva erősen gátolta a növekedést, megállította a sejtciklus progresszióját, és az ERK, AKT és NF-κB útvonalak szabályozásával a myeloma multiplex sejtek halálát idézte elő, a fő hatások a TRPV2+ sejtekben jelentkeztek (Morelli és mtsai., 2014). A TRPV2, a tranziens receptor potenciál (TRP) kationcsatorna család tagja, részt vesz a tumorok növekedésének, progressziójának, inváziójának és angiogenezisének szabályozásában (Morelli és mtsai., 2014). Glióma-sejtvonalakon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a CBD TRPV2-függő Ca2+-beáramlást vált ki, növelve a kemoterápiás gyógyszerek, a temozolomid, a karmusztin és a doxorubicin felvételét, és a gyógyszerekkel szinergizálva a glióma-sejtek apoptózisát indukálta (azaz a pro-apoptotikus hatás nagyobb volt, mint a gyógyszerek önmagukban), míg normál humán asztrocitákban nem volt ilyen hatás (Nabissi M. és mtsai., 2016).
Egy leukémiás sejtvonal-vizsgálatban, amikor a CBD-t THC-vel vagy egy másik fitokannabinoiddal, a kannabigerollal (CBG) párosították, a citotoxikus hatás (az IC50-értékkel mérve) az akut limfocita leukémiás (CEM) sejtekben erősebb volt, mint amikor mindegyiket külön-külön használták. Ezen túlmenően a CBD és a THC szinergikusan kombinálódott a gyakori leukémiaellenes gyógyszerekkel, érzékennyé téve a leukémiás sejteket a gyógyszerek citotoxikus hatásaira, és lehetővé téve e gyógyszerek dózisának jelentős csökkentését, miközben hatásosak maradtak. Ez a vizsgálat azt is megállapította, hogy a beadás időzítése fontos: a kannabinoidok kemoterápia utáni alkalmazása nagyobb apoptózisindukciót eredményezett, míg, ha a kemoterápia előtt alkalmazták, akkor kisebb volt az apoptózis indukciója (Scott K.A. és mtsai., 2017.)
Az elmúlt években több, mint húszezer publikáció jelent meg
a Cannabis növényből származó fitokannabinoidokkal kapcsolatban,
melyek jelentős hányada kapcsolódik valamilyen formában a rákhoz.
Sajnos képtelenség minden jelentősebb eredményt egy tanulmányba besűríteni, de számos kutatás utal arra, hogy mind a THC, mind a CBD, mind pedig a CBG daganatellenes hatással rendelkezik, és fokozhatják a kemoterápiás gyógyszerek hatását. A nagy dózisú THC-vel kapcsolatos nehézség azonban a nemkívánatos bódító hatás. Kiderült, hogy a THC fokozza a temozolomid hatását egerek glioma xenotranszplantátumaiban, beleértve a temozolomid-rezisztens tumorokat is (a kombináció fokozta az autofágiát), és toxikus mellékhatások nélkül (Boullon L. és mtsai., 2021).
Ez a vizsgálat azt is megállapította, hogy a THC szubmaximális dózisai CBD-vel kombinálva nagymértékben csökkentették a humán glióma sejtvonalak és a humán glióma sejtek primer tenyészeteinek életképességét, és nagyobb mértékben csökkentették az U87MG sejtekből származó szubkután xenotranszplantátumok növekedését, mint bármelyik önmagában.
A leggyakoribb elsődleges agytumorok a gliómák, amelyek az idegsejteket körülvevő és támasztó szövetekből növekednek. Többféle rosszindulatú glióma van. A glioblasztóma multiforme a leggyakoribb típus. Más típusok közé tartozik a gyorsan növekedő anaplasztikus asztrocitóma, a lassan növekedő asztrocitómák és az oligodendrogliómák. A kevésbé gyakori medulloblasztómák általában a pubertáskor előtti korban lévő gyermekeket érinti. Nem idegsejt eredetű, ritkább ráktípusok a szarkómák és adenokarcinómák.
Megállapították továbbá, hogy a CBD és a THC szubmaximális dózisainak kombinációja hasonló mértékben csökkentette a tumor növekedését, mint a THC hatékony dózisa, ami arra utal, hogy a CBD azon képessége, hogy fokozza a THC tumorellenes hatását, lehetővé teheti a THC mennyiségének csökkentését, és ezáltal a THC-vel járó nemkívánatos pszichoaktív hatások mérséklését (Torres S. és mtsai., 2011).
Ha ennyire ígéretesnek tűnik, akkor miért zárkózik el tőle sok orvos?
A nyugati orvosláson kívüli terápiák beillesztésének akadálya gyakran egyszerűen az orvosok ismereteinek hiánya. Véleményem szerint ez a gyógyászati kannabisz és a CBD esetében sincs másképp, és persze ott van a kannabiszhoz kapcsolódó stigma, amely még mindig sokakat befolyásol – azaz a rekreációs célú felhasználás. A rekreációs kannabisz minden olyan kannabiszra vonatkozik, amelyet nem elsősorban gyógyászati céllal használnak fel. Ezekben a termékekben magasabb a THC tartalom, amely a pszichoaktív hatásokért felelős.
Egy százhárom onkológiai egészségügyi szakember körében végzett felmérés, amely onkológiai ápolókat, sugárterapeutákat és gyógyszerészeket foglalt magában, azt találta, hogy 69 százalékuk beszélt egy beteggel a kannabiszról az előző hónapban, és 84 százalékuk úgy érezte, hogy nincs elég ismerete a kannabiszról ahhoz, hogy ajánlásokat tegyen. A leggyakrabban említett akadályok közé tartozott a beteg kannabiszhasználatának nyomon követése (54 százalék), a pontos dózis (61 százalék) vagy fajta (53 százalék) felírása, valamint a nem megfelelő kutatás (50 százalék). Ugyanakkor a megkérdezett egészségügyi szakemberek több mint 50 százaléka jelezte, hogy érdeklődik az onkológiai kannabiszhasználattal kapcsolatos további információk vagy képzések iránt. A Fred Hutchinson Rákközpont felmérésében a megkérdezett rákbetegek majdnem mindegyike (74 százalék) inkább a rákbetegekkel foglalkozó csapattól kapott tájékoztatást, de kevesebb mint 15 százalék kapott ténylegesen bármilyen információt a kannabiszról az orvostól vagy ápolótól, a legtöbben barátoktól/családtagoktól, újságokból, honlapokról, más rákbetegektől és egyéb forrásokból kaptak információt (és több mint egyharmaduk azt jelentette, hogy nem kapott semmilyen információt).
Egy mellrákban szenvedő betegek körében végzett online felmérés szerint a betegek többsége (61 százalék) nem beszélt a kannabisz használatról az orvosával. Ez a felmérés azt is kimutatta, hogy az internet és a család/barátok voltak a leggyakoribb információforrások a kannabiszról.
Az onkológiai felhasználás további akadályai közé tartozik, hogy a kannabisztermékek egyszerűen nem könnyen elérhetők az ortodox orvosi rendszerben, a CBD- és kannabisztermékek szabványosításának hiánya, a termékek változó minősége, valamint az a tény, hogy a kannabisz még mindig tiltólistán szereplő kábítószer. Sok országban valószínűleg kevés a kannabinoid gyógyszerek kiadásában jártas gyógyszerész is.
Mindazonáltal a betegek jobb kiszolgálása érdekében (mivel végső soron ez a klinikus szerepe) a klinikusoknak legalább a gyógyászati kannabiszról jobban kellene tájékozódniuk, hogy informatívan tudjanak beszélgetni a betegekkel.
Meglátásom szerint nem szabadna elzárkózni az alternatív terápiák alkalmazásától az onkológia ellátásban. Megfelelő szakmai hozzáértéssel és egy helyes alkalmazással csodás dolgokat lehet velük elérni. A hazai onkológia rendszer viszont sajnos erre még nem érett meg.
Immáron több, mint öt éve küzdök azért, hogy az alternatív terápiák megítélése és azok elfogadása jobb lehessen idehaza. Lassan törik meg a jég, de nem reménytelen. Remélem hamarosan elérjük, hogy a hazai orvostársadalom is rutinszerűen fogja alkalmazni kiegészítő kezelésként az alternatív terápiákat, köztük elsősorban a Cannabis növényből származó kivonatokat.
Felhasznált irodalom
Kosgodage U.S., Mould R., Henley A.B., Nunn A.V., Guy G.W., Thomas E., Inal J., Bell J.D., Lange S. Cannabidiol (CBD) Is a Novel Inhibitor for Exosome and Microvesicle (EMV) Release in Cancer. Front. Pharmacol. 2018;9:889. doi: 10.3389/fphar.2018.00889
Ferro R., Adamska A., Lattanzio R., Mavrommati I., Edling C.E., Arifin S.A., Fyffe C.A., Sala G., Sacchetto L., Chiorino G., et al. GPR55 signalling promotes proliferation of pancreatic cancer cells and tumour growth in mice, and its inhibition increases effects of gemcitabine. Oncogene. 2018;37:6368–6382. doi: 10.1038/s41388-018-0390-1
Nabissi M., Morelli M.B., Offidani M., Amantini C., Gentili S., Soriani A., Cardinali C., Leoni P., Santoni G. Cannabinoids synergize with carfilzomib, reducing multiple myeloma cells viability and migration. Oncotarget. 2016;7:77543–77557. doi: 10.18632/oncotarget.12721
Nabissi M., Morelli M.B., Santoni M., Santoni G. Triggering of the TRPV2 channel by cannabidiol sensitizes glioblastoma cells to cytotoxic chemotherapeutic agents. Carcinogenesis. 2013;34:48–57. doi: 10.1093/carcin/bgs328.
Scott K.A., Dalgleish A.G., Liu W.M. Anticancer effects of phytocannabinoids used with chemotherapy in leukemia cells can be improved by altering the sequence of their administration. Int. J. Oncol. 2017;51:369–377. doi: 10.3892/ijo.2017.4022.
Torres S., Lorente M., Rodríguez-Fornés F., Hernández-Tiedra S., Salazar M., García-Taboada E., Barcia J., Guzmán M., Velasco G. A combined preclinical therapy of cannabinoids and Temozolamide against glioma. Mol. Cancer Ther. 2011;10:90–103. doi: 10.1158/1535-7163.MCT-10-0688
Taha T., Meiri D., Talhamy S., Wollner M., Peer A., Bar-Sela G. Cannabis Impacts Tumor Response Rate to Nivolumab in Patients with
Advanced Malignancies. Oncologist. 2019;24:549–554. doi: 10.1634/theoncologist.2018-0383.
World Health Organization (WHO) Cannabidiol (CBD) Critical Review Report.World Health Organization (WHO); Geneva, Switzerland: 2018. [(accessed on 20 July 2021)]. Expert Committee on Drug Dependence Fortieth Meeting Geneva, 4–7 June 2018.
Brown J.D. Potential Adverse Drug Events with Tetrahydrocannabinol (THC) Due to Drug–Drug Interactions. J. Clin. Med. 2020;9:919. doi: 10.3390/jcm9040919.
Brown J.D., Winterstein A.G. Potential Adverse Drug Events and Drug–Drug Interactions with Medical and Consumer Cannabidiol (CBD) Use. J. Clin. Med. 2019;8:989. doi: 10.3390/jcm8070989.
McLennan A., Kerba M., Subnis U., Campbell T., Carlson L.E. Health Care Provider Preferences for, and Barriers to, Cannabis Use in Cancer Care. Curr. Oncol. 2020;27:199–205. doi: 10.3747/co.27.5615.
Pergam S.A., Woodfield M.C., Lee C.M., Cheng G.S., Baker K.K., Marquis S.R., Fann J.R. Cannabis use among patients at a comprehensive cancer center in a state with legalized medicinal and recreational use. Cancer. 2017;123:4488–4497. doi: 10.1002/cncr.30879.
Weiss M.C., Do J.E.H., Ms M.E.B., Danese S.R., Ma A.L., Ma M.B.-J., Meske S.W., Ba K.E.A.-R., Do T.W.M., Larson S.L., et al. A Coala-T-Cannabis Survey Study of breast cancer patients’ use of cannabis before, during, and after treatment. Cancer. 2021;128:160–168. doi: 10.1002/cncr.33906.
O’Brien K., Blair P. Medicinal Cannabis and CBD in Mental Healthcare. Springer; Cham, Switzerland: 2021
