az utolsó után
leereszti a sorompót
a sínek közé áll
hosszasan nézi
a vágányok érintkezési pontja fölötti tájat
hátrál mintha valami jönne
de csak a fény
feltekeri a sorompót
kalapját
vállpántját
a forgattyúra teszi
kortárs emberi szemét
a sínköveken
nem rogy le közéjük
nem jön több vonat
Továbbiak
Vers visszafogottan
Rigó József
Mentett menetben
Rigó József
Vagyok
Bódis Kriszta
Levendulafürdő
Galyas Éva
Tizenhat öregasszony vagyok – 4.
Kalla Éva