Keresés
Close this search box.

Azt a keveset is

A legutóbbi európai választásokon a tagállamok többségében részvételi rekordok dőltek meg, amit a legtöbb elemző komoly áttörésnek, a demokrácia örömünnepeként értékelt. Mindezek mellett az eredmények hosszú idő óta a legnagyobb vereséget hozták a romák, Európa legnagyobb és leginkább diszkriminált etnikai kisebbsége számára. A 2004-es uniós bővítés óta először fordult elő, hogy egyik tagállam sem delegál roma képviselőt az Európai Parlamentbe.

A választások a politikai színtér jobbra tolódását eredményezték, ami jelentősen befolyásolja a politikai tájképet. Míg a nagyobb pártok megőrizték pozícióikat, addig a baloldal mandátumokat veszített, és a Zöldek különösen meggyengültek. Bár a radikális jobboldali pártok nem arattak átütő győzelmet, a jelenlegi összetétel továbbra is befolyásolni fogja az emberi jogi napirendeket, különösen az olyan kisebbségeket, mint a romák. Politikai képviselet nélkül csökken a befolyásunk az életünket befolyásoló döntésekre, ami az egyenlőtlenség és a kirekesztés körforgását állandósítja. A költségvetés, az európai romapolitika keretéről szóló közelgő döntések és az olyan jelentős kezdeményezések sorsa, mint a Rasszizmus és Sokszínűség Elleni Intergroup bizonytalan.

Ebben a helyzetben különösen fontos lenne a roma közösség markáns képviselete. A népességi adatok bizonytalanok, de a legtöbbet idézett becslések szerint 10-12 millió roma él az EU-ban és a tagjelölt országokban. Mindennapi életükben továbbra is diszkriminációval kell szembenézniük, és komoly kihívást jelent számukra az egyenlő jogokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés a lakhatás, az oktatás,
a foglalkoztatás és az egészségügy területén. Hazájukban és az EU-ban is messze vannak attól, hogy megerősödjenek.

A leköszönő 705 tagú Európai Parlamentben négy roma származású képviselő volt, Spanyolországból, Németországból, Magyarországról és Szlovákiából, azaz az összes képviselő mintegy 0,5 százaléka. A leendő, 720 tagú Parlamentben egyetlen roma képviselő sem lesz.

A rendelkezésre álló információk szerint Csehországból három, Szlovákiából kettő, Magyarországról három, Bulgáriából pedig egy roma jelölt volt, de egyiküket sem választották meg. Mindegyik országban nagyszámú roma közösség van, ami még bonyolultabbá teszi a helyzet értékelését. Románia, ami a legnagyobb roma kisebbséggel rendelkező ország, a jelek szerint egyetlen roma jelöltet sem vett fel a választási listákra.

Arra a kérdésre, hogy elméletileg hány roma EP-képviselőt lehetett volna megválasztani, arányosan a roma kisebbség méretével, Thorsten Schröder, a Roma Alapítvány vezető kommunikációs tanácsadója azt válaszolta, hogy erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, mivel a roma képviselők száma széttagolt az EU tagállamaiban. Egy óvatos becslés, amely számukat egy olyan kis ország, mint Dánia (kb. 6 millió lakos) lakosságához viszonyítja, akár 15 európai parlamenti képviselőt is eredményezhetne.

A Bulgáriában és Romániában végzett kutatások azt mutatták, hogy a megkérdezett romák több mint 70 százaléka azt állította, hogy az európai választások előtt egyetlen politikai párt sem kereste meg. A vezető politikai pártok fontos lehetőséget szalasztanak el azzal, hogy nem célozzák ezt a közösséget.

A negatív következményekről Zeljko Jovanovic a brüsszeli székhelyű Roma Foundation for Europe elnöke következőket nyilatkozta. „Az, hogy a főbb pártok figyelmen kívül hagyják őket, a romákat gyakran sújtó gazdasági egyenlőtlenséggel és diszkriminációval párosulva aláássa a romák bizalmát és a demokráciába vetett hitet, ami arra készteti őket, hogy tartózkodjanak a szavazástól és más politikai tevékenységtől, vagy ami még rosszabb, az Európa-ellenes erők kezébe nyomja őket.”

„A romák, akik között a legmagasabb a fiatalok aránya, nyilvánvaló választói csoportot kellene, hogy jelentsenek az egyenlőség, a demokrácia és a jogállamiság iránt elkötelezett politikusok számára, akiket meg kell szólítani, mozgósítani kell, és akiknek közszolgáltatásokat kell nyújtaniuk” – tette hozzá.

A roma politikai képviselet hiánya a politikai befolyás elvesztését jelenti. Annak ellenére, hogy az Európai Parlamentben is a nagyobb pártcsaládokban működtek a roma képviselők, nem szabad alábecsülni annak a jelentőségét, hogy a közösség érdekei megjelennek a jelentésekben, ajánlásokban.

A következő választási időszak több szempontból is nagyon fontos. A 2028-as költségvetés ebben az időszakban fog végleges formát ölteni, így ez az időszak döntő lehet az EU romaügyi keretrendszerének jövője szempontjából, hiszen azt 2030-ig fogadák el. A következő EP-választásokra 2029-ben kerül sor, így ennek a politikának az előkészítését és elfogadását a most felálló EP készíti elő és fogadja el.

Tonté Barbara

Továbbiak

Attól függ, hogy hova rakta le őket a Jóisten

Az, hogy egy roma menekült család mennyire tud méltó életet élni Magyarországon, az attól függ, hogy hova rakta le őket a Jóisten. Attól függ, hogy milyen szereplők próbálnak nekik segítséget nyújtani, melyik vidéki térségben élnek, milyen az az önkormányzat, van-e segítő szervezet a közelben.

Virág, bonbon és pillanatnyi figyelem

Idén tizennyolc éve, hogy az Európai Parlament elfogadta a tagállamokban élő roma nők helyzetéről szóló jelentést. Mi valósult meg a nagyratörő célkitűzések közül?

ARCHÍVUM

Üzenet a szerkesztőségnek