R. Lakatos Klára festményei olyan kaput nyitnak meg előttünk, amely mögött a valóság és a mese határai elmosódnak. Mágikus elemekkel teli alkotásai elvarázsolják az embert, a színes és részletgazdag ábrázolás lehetőséget ad a nézőnek a visszatérésre a gyermekkori álmok és mesék birodalmába, ahol minden lehetséges, hiszen a képzelet határtalan.
Gyakran találkozunk a festményeken a nap és a madarak ábrázolásával, a természeti elemekből és különleges motívumokból építkező díszítések és minták szerves egységet és egyedi stílust alkotnak. Néha olyan alkotásokat is látunk, ahol lecsukott szemek jelennek meg, mintha egy belső világba merülnének, ahol a természet és a lélek harmóniája uralkodik. A meleg színek és a virágok ábrázolása a béke és a harmónia érzetét keltik.
Fontos lenne, hogy R. Lakatos Klára képei minél több emberhez eljussanak, mert művei nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem mély érzelmi és spirituális töltetet is hordoznak. Alkotásai arra inspirálják a nézőket, hogy újra felfedezzék a gyermeki képzelet erejét, és értékeljék a természet és a misztikum szépségeit. Egyedi látásmódja gazdagítja a művészeti világot, új perspektívákat nyit a természet és a mesék világáról. Képei menedéket kínálnak a mindennapok stressze elől, lehetőséget adva a belső béke és harmónia megtalálására.
Vári-Hegedűs Olga
S bár nem itt született és nem is lakik, kötődik ide Stalter György is. Az ő Józsefvárosa persze más, mint Fejes Endréé vagy pláne Krúdyé. Más korban ismerte meg ezt a városban lévő várost, ami sokat változott és változik szinte percről percre. És főleg más szemmel nézte, nézi.
Gyermekkora és ifjúsága Berkeszen és Tiszadobon telt. Az állami gondozásban töltött évek megtanították neki, hogy az önfenntartás és az önfejlesztés éppoly fontos, mint a közösségi élet. Ezek a korai évek fordították a művészet, mint egy eszköz felé, amely segített értelmet adni a körülötte lévő világnak, és az ő életének is.
A becenevén Bizsuként ismert Dilinkó Gábor Újpesten született 1929. február 8-án, egy kilencgyermekes roma családban. Anyja betegsége és szülei válása miatt nyolcéves korában állami gondozásba került. Négy elemit végzett, s mint lelenc gyerek paraszti családok nevelkedett. Az 1956-os forradalom idején a Corvin közben harcolt, súlyos sebesülésekkel esett fogságba. A forradalom leverése után tizenkét évi börtönbüntetésre ítélték, majd a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hét évre változtatta. 1963-ban szabadult
