Térey János IRODALOM Addig ráz Isten,Amíg csontodig nem csupaszodsz. Addig ráz Isten,Amíg hozzá föl nem cseperedsz. Hámlasz, mint a platánok júliusban,Argentína repül meg a Tűzföld,Ugrik a tervből a Tao meg a Zen,Kioltod a képernyőt, kihúzod mindA bilinccsel fölérő drótokat,Mindent kihajítasz, ami volnál és ami vagy,Kivéve a homlokodon kopogóHarkályt, élő metronómodat.Vetkőzöl kalandvágyat és pimasz kis taktikát,Bankszámlát, címet, telefonszámot,S … Olvass tovább
IRODALOM Alászállni az aknába,„Szívem aknájába” ezúttal.Vízteleníteni, téliesíteni.Elhagyni a telket. Továbbiak ARCHÍVUM Üzenet a szerkesztőségnek
IRODALOM Egyetlen tölgylevél, melyet a szélMegmozdít mögötted a kocsiúton,Akkora zajt kelt, akár egy kereplő,Vagy mint egy hercegi cipősarok.Ilyen szapora utam üteme,Mikor a levegő mandulaízű.A holdvilágos filozófiaOtthon van itt, s kopár az otthona.Ilyen a várta. Nőttön-nő a dolgokÉszaki oldalán a dús moha. Továbbiak ARCHÍVUM Üzenet a szerkesztőségnek
Málnaföldek mindörökre,A homokbucka tövében az erdő,S te? Fiatalságod fogságában,Apád idénymunkásaként.Hajnali személyvonatElsárgult üvegén át nézedA mindörökre szóló málnaföldeket.Milyen intim, szobaszerű egy személyvagon.Üveg alatt, fekete-fehér képeken a tenger.Foltozott, fekete műbőr ülésenUtaztok apád földjére, s a földről a piacra.Szerelmedet úgy hívják, Malina.Mutatóujjával nem csak a júniusBeköszöntét jelzi, hanemAz agrárium átmeneti uralmát isÉletedben. Jobb lenne, gondolod,Ha a málna üvegtálkán … Olvass tovább