Egyszerű ének

Tükörben és tükör körül
ha botladozva lépkedsz,
szemed köré egy hangya ül.
Vázlat a semmiséghez.

Nem törték össze arcodat.
Egyenes vagy, merész vagy.
És vékony, mint a gondolat.
Lelkednél vékonyabb vagy.

Megállsz? Hová lépsz? El ne ess!
A város távol ugrik.
Csuklódra furcsa foltot fest
szeretőd, és megugrik.

Megállsz, rovarok arcodon,
megállsz a messzi tájon.
De nem ér el a fájdalom.
Nem rólad szóltam. Másról.