R. Lakatos Klára festményei olyan kaput nyitnak meg előttünk, amely mögött a valóság és a mese határai elmosódnak. Mágikus elemekkel teli alkotásai elvarázsolják az embert, a színes és részletgazdag ábrázolás lehetőséget ad a nézőnek a visszatérésre a gyermekkori álmok és mesék birodalmába, ahol minden lehetséges, hiszen a képzelet határtalan.
Gyakran találkozunk a festményeken a nap és a madarak ábrázolásával, a természeti elemekből és különleges motívumokból építkező díszítések és minták szerves egységet és egyedi stílust alkotnak. Néha olyan alkotásokat is látunk, ahol lecsukott szemek jelennek meg, mintha egy belső világba merülnének, ahol a természet és a lélek harmóniája uralkodik. A meleg színek és a virágok ábrázolása a béke és a harmónia érzetét keltik.
Fontos lenne, hogy R. Lakatos Klára képei minél több emberhez eljussanak, mert művei nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem mély érzelmi és spirituális töltetet is hordoznak. Alkotásai arra inspirálják a nézőket, hogy újra felfedezzék a gyermeki képzelet erejét, és értékeljék a természet és a misztikum szépségeit. Egyedi látásmódja gazdagítja a művészeti világot, új perspektívákat nyit a természet és a mesék világáról. Képei menedéket kínálnak a mindennapok stressze elől, lehetőséget adva a belső béke és harmónia megtalálására.
Vári-Hegedűs Olga
Az az érdekes a Balázs János-i művészetben, hogy ha őt az ember nem is túl nagy figyelemmel, csak egyszerűen ránéz, el tud úgy varázsolni és magához tud úgy láncolni, a szimbólum erőteljes hangulati és színbéli hatásával, hogy közvetlen utána nem kerülhettük azt ki, hogy ne legyen egy gondolati folyamat, aminek mentén ezt fölfejti a kép üzenetét vagy legalábbis annak a részleteit.
Váradi Gábor pályafutásában meghatározó az első komoly rajztanárával, Rákosi Zoltánnal való találkozás, aki az alapokat fektette le tehetségének kibontakozásában. Mestere, Péli Tamás hatása mély nyomot hagyott Gábor művészetében és személyiségében. Ő nem csupán tanította, hanem számtalan dicsérettel és megerősítéssel is ellátta, amelyekből erőt tudott meríteni.
Először az Ózdi Kohászati Üzemek művezetőit bombázta – a munkafolyamatokat megkönnyítendő – alkotói ötleteivel. Mosolyogva hallgatták az azóta feledésbe merült előmunkások, művezetők, mérnökök. A Kerekhegy tetején szemtelenül fiatalon fogott bele hatalmas családi házának építésébe. Ebben sem biztatták, így elmondhatja: „minden szöget ismer a házban”. Születendő gyermekeit egyetemekre, magát múzeumok falára álmodta. A cigány képzőművészeti táborokban helyet kapott.
