Ayhan Gökhan 
Sokszor elengedtem már a gyeplőt. Mindig akkor történt velem valami jó dolog, valami feloldozás vagy előrelépés, amikor azt mondtam, hagyom az egészet, elég volt. Nagyon sokszor fel akartam adni a zenélést is. Tinédzserként azt éltem meg, hogy hiába tudom, hogy jó, amit csinálok, nincs eredmény, nincs siker.
IRODALOM „A betegség megöregíti a gyerekeket.”Daróczi Ágnes nem ébresztem fel a kórházfolyosónegyhelyben álmodó, gyerekkorú rigót.álmában sétál a gyerekosztályra nyíló kórházfolyosón,közelről megnéz egy sztetoszkópot, mint infúzió egy ápolót. gyerekkorában ez a folyosó lift volt,rajta jár fel-alá az álmodó madár.szárnya alá vette a szenvedést,árnyéka alatt kórházat talál. egyedül mássza meg ez a madár a kórházfolyosót,az egyedül megmászható … Olvass tovább
IRODALOM „magát a szobrota bódéban,”Cesare Viviani (Tombi Beáta fordítása) A vélhetően szándékosan felgyújtott bódéhoz riasztott tűzoltóságegy hajléktalan pár összeégett testét fedezte fel,a wellness hétvége folytatódott, nem rendelt ela miniszterelnök nemzeti gyászt,nem vonult fekete autókból álló konvoj, tiszteletadástnem várt el a lakosságtól, kezdeményezettfelismerhetetlenségig összeégett testek felettünnepi szertartást, hivatalos végtisztesség nem járt,két görög isten égett bent a … Olvass tovább
IRODALOM amelyben szomorú és virág Szomorú kórház üresen kongott, mint cipőtalpra allergiás folyosó. Ez a kórház mindannyiszor tüsszentett, mint cipőtalppal találkozott folyosó, ahányszor kimondta előtte a repedt derekú tabletta, hogy egészség. Ebben a kórházban nővérkék és doktorok kártyáztak, mint a sört, itták a szódát, nem volt semmi dolguk, nem volt betegük. Szomorú kórház szégyenkezett, nem … Olvass tovább