Czifranics-Takács Zoltán 
Budai Viktor a sárospataki Budai család első diplomása. A Bodrog-parti Athén focipályáiról hosszú utat járt be, mígnem egy bodrogközi falusi iskola katedráján találta magát. Viktorral kisvárosi gyerekkoráról, roma származásáról, hivatásáról és egy falusi többségi roma iskoláról beszélgettünk.
Mária kulturális vonalon szeretett volna közelíteni a romákat érintő kérdések megválaszolása felé: láthatóvá szerette volna tenni a többségi társadalom számára a roma kultúrát, és felhívni annak értékére a figyelmet. Hidat szeretett volna építeni a kisebbség és a többség között, valamint rávilágítani arra, hogy a figyelmen kívül hagyott vagy ,,nem létezőnek” bélyegzett roma kultúra milyen nagy mértékben képezi részét a magyar kultúrának; ezekben látta az előítéletek felszámolásának lehetőségét.
A legszembetűnőbb különbség az utcák jegyzésében mutatkozott. H. József szakaszjelöléssel, írással jelölt több utcát is, míg O. János csak szóban említett néhányat. Ő legfőbb közlekedési vonalként a Tisza-töltést határozta meg, valamint ösvényeket, járásokat. A szegregáció helyi intézménye egyértelműen kitűnik a két különböző társadalmi és nemzetiségi csoportból származó interjúalanyoktól gyűjtött információkból.
A lakásprogramban való részvétel hatalmas lépést jelentett Pájaszló életében. Nem túlzok, ha úttörőként definiálom a községet és annak vezetését, mivel a megyében Pájaszlón kívül csak Felsőzsolcán és Ózd környékén folyt a program, viszont a Bodrogközben sehol máshol.
Pájaszló roma lakossága, mint a térség többi roma közössége, a romák ún. romungro csoportjába tartoznak, azaz magyarcigányok. Ennek a rromani, azaz a cigány nyelvet leghamarabb elhagyó roma csoportnak a nyelvi asszimilációja befejeződött