Czifranics-Takács Zoltán 
Egyik részről nekem úgy tűnik, hogy hiába van egyetemre járó ifjúságunk, most már hál’ Istennek szép számmal, nincsen eléggé, hogy úgy mondjam, a gyökereihez, a büszkeségeihez közel, nem látom, hogy erre törekedne. A roma szakkollégiumok mintha nem lennének eléggé érdekeltek abban, hogy öntudatos roma értelmiséget neveljenek; kivéve a Romaversitast, amelyik ugye független, nem egyházi finanszírozású.
Budai Viktor a sárospataki Budai család első diplomása. A Bodrog-parti Athén focipályáiról hosszú utat járt be, mígnem egy bodrogközi falusi iskola katedráján találta magát. Viktorral kisvárosi gyerekkoráról, roma származásáról, hivatásáról és egy falusi többségi roma iskoláról beszélgettünk.
Mária kulturális vonalon szeretett volna közelíteni a romákat érintő kérdések megválaszolása felé: láthatóvá szerette volna tenni a többségi társadalom számára a roma kultúrát, és felhívni annak értékére a figyelmet.
A legszembetűnőbb különbség az utcák jegyzésében mutatkozott. H. József szakaszjelöléssel, írással jelölt több utcát is, míg O. János csak szóban említett néhányat. Ő legfőbb közlekedési vonalként a Tisza-töltést határozta meg, valamint ösvényeket, járásokat. A szegregáció helyi intézménye egyértelműen kitűnik a két különböző társadalmi és nemzetiségi csoportból származó interjúalanyoktól gyűjtött információkból.
A lakásprogramban való részvétel hatalmas lépést jelentett Pájaszló életében. Nem túlzok, ha úttörőként definiálom a községet és annak vezetését, mivel a megyében Pájaszlón kívül csak Felsőzsolcán és Ózd környékén folyt a program, viszont a Bodrogközben sehol máshol.
Pájaszló roma lakossága, mint a térség többi roma közössége, a romák ún. romungro csoportjába tartoznak, azaz magyarcigányok. Ennek a rromani, azaz a cigány nyelvet leghamarabb elhagyó roma csoportnak a nyelvi asszimilációja befejeződött