Földkereszt

Ne sírj kedvesem, ne sírj,
ha házunkhoz holtak járnak el,
ne sírj kedvesem, ne sírj,
ha népek gyászkoszorúja lesz az ég,
s az árva lovak
zokogva teszik le terhüket,
mert ez a Földkereszt újra porrá ég,
ne sírj kedvesem, ne sírj,
ha farkasok könnyeznek a télben,
üzenj nekik madárszé1le1:
vacsorára jöjjenek el,
mert szívemet ássák, hantolják,
s beletemetnek kígyót, békát, vizet,
fényt, virágot, sötétséget,
kedvesem, kedvesem,
kérd a szerelmet:
tiszta lepedőhasát terítse alám:
sokáig ne várjon,
mert koporsócsónakunk
nem kel át soha
e parttalan óceánhalálon,
kedvesem, kedvesem,
szívemet ássák, hantolják,
virágok jajgatnak a réten,
sziromkönnyűk·zivatar
a fejfaházak tövében,
kedvesem, kedvesem,
a felhő selyem szemfedél,
villámszövegek nyomulnak a földbe,
mintha koporsóházunkat szögelnék le,
hát fogóddzunk erősen
egymás szívébe,
mert csak így maradunk élve
e koponya-zivataros időben,
hazám, kedvesem,
méhedben ha kígyó terem:
öld meg!
s te Istenem
hazámat, kedvesemet,
segítsd meg,
hogy ismerjen gyermek anyát,
hogy tudja meg
az ész, a szív, a szerelem,
hogy kell óvni, szeretni
egy HAZÁT