Csönd

Még elalvás előtt
meg kell beszélnem veled,
míg a pokol oly végtelen,
míg vagyunk, ahogy vagyunk
itt az ócska ágyban, hülye hálóingben,
míg nem simulnak a ráncok álommá,
míg tapinthatod olvasó szemüveged
a lámpa halovány fényében.
Addig míg ilyen egyszerű
mocskos emberi létben szuszog a végtelen.