BOTOS ZOLTÁN

Botos Zoltán élete és munkássága olyan utazásra invitálja az érdeklődőt, ahol a színek, emlékek és közösségek történetei keresztezik és gazdagítják egymást. A Cigánydomb szelleme és a világ színei által ihletett művek a szemnek, a léleknek is üzennek, emlékeztetve arra, hogy minden alkotás mögött egy történet, egy élet, egy közösség szíve rejtőzik.

KOVÁCS JÓZSEF HONTALAN

1950. augusztus 15-én született Mohácson. Első versét 1973. áprilisában közölte a Magyar Ifjúság. Versei országos napilapokban és folyóiratokban jelentek meg. Első riportját 1980-ban publikálta az Új Tükörben, egy munkásszállás életét mutatta be, és ezért rögtön kidobták állásából és szállásáról.

Attól függ, hogy hova rakta le őket a Jóisten

Az, hogy egy roma menekült család mennyire tud méltó életet élni Magyarországon, az attól függ, hogy hova rakta le őket a Jóisten. Attól függ, hogy milyen szereplők próbálnak nekik segítséget nyújtani, melyik vidéki térségben élnek, milyen az az önkormányzat, van-e segítő szervezet a közelben.

PÉLI TAMÁS

Indulása idején azt a célt tűzte ki maga elé, úgy hozza létre a maga festészetét, hogy egyben cigány képzőművészetet teremt, s ezt a művészetet bekapcsolja az európai képzőművészet áramkörébe. Ennek a kultúrateremtő programnak a kibontakozását a roma alkotó értelmiség s ezen belül a művészértelmiség leglényegesebb és legsürgetőbb feladatának tartotta.

PÉLI EMLÉKE

Péli érzékeny és tudja sorsvállalása van. Erős, hiteles emberként vallja, hogy a magyarországi romák kriminálisan szétzúzott és sértett, nemzetiségi jogait semmibe vevő léte helyett emberhez méltó élet jár minden magyar romának. Nem fellengzős kirohanása ez Péli Tamásnak, hanem mély meggyőződése.

FERKOVICS JÓZSEF

Ferkovics József művészete egy lenyűgöző és összetett világba kalauzolja a nézőt, ahol a sokoldalúság, az egyéni kifejezésmód, és a technikai sokszínűség együttesen alkotnak egy mély, társadalmi és emberi témákat feldolgozó művészeti nyelvet.