Vers, történet nélkül

Történet nélküli nap, amelynek
képsorát az idő állítja össze.
A holnapra holnap jön, elmúlik
több van is. Egymásra kollázsolódik
rakásnyi ember, a buszmegálló,
a hegyoldalon a szűk városba
levezető keskeny út. Ismétlődik
a vékonybél-hosszúságú makadám,
a megálló, a tömeg. Sok a szag.
Se humor, se pátosz, se romantika.
Éjjelenként mindig megújítják
az útszéli propagandát, a mélyből
bukkan fel az összes alkotóelem
s hogy talajt fognak, gyorsan hátat is
fordítanak. A forradalmárok
a telefon képernyőjén klipben
futkároznak, amíg tart az akku.