Kherereslipe

ANYANYELV – Apol andre tena zhas ande angluni kirchima, thaj tele te pes tut-phenlas o kijari, sar so o murh pesko chaso phandelas opre po vast, thaj pe pesko naj opre cirdas e angrustyi. Pala shov berh akanak anglunes.  Chi das duma. Kothe avral bungalas o milaj. Koj kolura. Vuneto sas o cheri, zelene e … Olvass tovább

Elidegeníthetetlen tulajdon

IRODALOM (részlet) Képmutató Jó, hogy van ez a kisszoba. A barátság furcsa dolog. Nehéz dönteni, hogy a barát igazi barát vagy csak nekem fontos. Biztosan így van. Nekem nincs túl sok barátom, de apunak biztosan van kettő. Akiket még sosem láttam, de biztos, hogy vannak, mert anyuval sokat beszélnek róla. Nagyon érdekes és furcsa ez … Olvass tovább

Tizenhat öregasszony vagyok – 6.

IRODALOM 12. napA hívő Megígérték tegnap, és betartják szavukat, pontosan érkeztek. Ma miről beszélgetünk? Ja, igen, mi másról, mint az életemről. Jöjjenek csak, készültem a fogadásukra, siettem megfőzni az ebédet. Marhapörkölt kapros juhtúrós csuszával. Szeretik. Nem ettek még? Ennyivel is gazdagabbak lesznek. Látják, erre is jók a cigányok, hogy jókat egyenek náluk. Tudom, hogy nem … Olvass tovább

A Pegazus Alfája

IRODALOM Elégiafilm-elégia Kívülről lépések hangzottak. – E földön bekerítenek az ismeretlen léptek – írta naplójába Léport Iván. – Ártatlanságunk minden fájdalom melegágya, titokzatok leselkednek lakásunk küszöbén, babonás események játékszerei lettünk. Érthető elragadtatással, a pontosabb szemügyrevétel végett hajlamosak vagyunk megszemélyesíteni e sejtelmes erőket, az eszméletünk, gondolataink határán túl lidércfénylő összefüggéseket, mindazt, ami rajtunk kívül létezhetik. – … Olvass tovább

Tizenhat öregasszony vagyok – 5.

IRODALOM 11. napA félzsidó Nézzék, én már igazán nem értem magukat, míg élek mindig a nyakamra akarnak járni? Öregnek öreg vagyok, de nem bolond, hogy ne fogjam fel, milyen erőszakosak. Úgy emlékszem, idős cigány asszonyokra kíváncsiak, de hiszen én csak félig vagyok cigány, az apám volt a cigány, az anyám meg zsidó. Így ha azt … Olvass tovább

Levendulafürdő

IRODALOM Arra ébredek, hogy összenyomnak a falak. Valami láthatatlan erő ül a mellkasomon, és fojtogat. „Egy újabb hiszti” – ahogy ő mondaná, de most valami egészen más félelem kerít hatalmába, mintha a világ elköltözött volna, mondjuk, egy másik bolygóra, és egyedül én küzdenék a marslakókkal. Ugyan, ki más? Mielőtt felébresztem, kiosonok a fürdőbe. A hideg … Olvass tovább

Tizenhat öregasszony vagyok – 4.

IRODALOM 10. napA jós Éppen kiszámoltam, hogy már kilenc alkalommal faggattak, ez a tizedik nap. Mit mondhatnék még. Maguk már jobban ismernek engem, mint én magamat. Még a falatot is kibeszéltetik velem a számból. De semmi baj, kezdem élvezettel hallani a hangomat. Maguk is gyönyörködnek benne? Ezt reméltem! Kedves úrfiúcska megmondjam a szerencséjét? Hát magának … Olvass tovább

Zágráb

IRODALOM Szülővárosom, bár nem ott születtem. Sehogy sem tudtam jól elmondani, hogy mi nekem, pedig a kezem ügyében hevert Fejtő könyve évekig, de bele sem lapoztam. Aztán egyvégtében végigolvastam – Velencében. Így lett nekem is, mint neki: szülővárosom. A szülőváros több, mint a születési hely. Az a város, ahol az ember magára eszmél, és először … Olvass tovább

A cigány Orpheusz legendája

IRODALOM Valamikor régen, amikor a cigány vigasza volt a magyarnak, a magyar pedig támogatója a cigánynak, két cigány család élt egymástól távol, de nyaranta meglátogatták egymást búcsú napján, és bizony nagy mulatságot ültek. Az egyik család, Matthias Rámóé, Szigetváron lakott, míg a másik, Josephus Kozicsé Sárospatakon élt. E két család réges-régről ismerte egymást, még vándorlásuk … Olvass tovább

Tizenhat öregasszony vagyok – 3.

IRODALOM 6. napA gádzsó Hogy merészelnek benyomulni a lakásomba? Hogy az előző napokban is itt voltak, és akkor nem volt semmi gond? Kedves és készséges voltam, szívesen meséltem magamról. De hát kicsodák maguk? Egyetemisták? Na és mit akarnak tőlem? Még hogy én cigány vagyok? Cigány!? Hát én ezt kikérem magamnak! Színtiszta magyar vagyok, olyan magyar, … Olvass tovább