Budai Viktor a sárospataki Budai család első diplomása. A Bodrog-parti Athén focipályáiról hosszú utat járt be, mígnem egy bodrogközi falusi iskola katedráján találta magát. Viktorral kisvárosi gyerekkoráról, roma származásáról, hivatásáról és egy falusi többségi roma iskoláról beszélgettünk.
Szaffi, a Cafrinka által nevelt leány, kinek származása szintén megkérdőjelezhető, s leginkább a cigány nemzethez tartozóként elgondolható, borzassága, a fekete macskával való megfeleltethetősége és természetszeretete, illetve -közelisége révén játszik rá a gyakori, cigányokhoz fűződő elképzelésekre.
A 18. század végi és 19. század eleji Európa a felvilágosodás, a tudomány, a liberalizmus és a romantika Európája. Mindezek változást hoznak a cigányság megítélésében is. A hajsza, a nyílt embervadászat kora lassan véget ér, mostantól „a társadalmi ellenőrzés kevésbé halálos formái” nyernek majd teret.
Mária kulturális vonalon szeretett volna közelíteni a romákat érintő kérdések megválaszolása felé: láthatóvá szerette volna tenni a többségi társadalom számára a roma kultúrát, és felhívni annak értékére a figyelmet. Hidat szeretett volna építeni a kisebbség és a többség között, valamint rávilágítani arra, hogy a figyelmen kívül hagyott vagy ,,nem létezőnek” bélyegzett roma kultúra milyen nagy mértékben képezi részét a magyar kultúrának; ezekben látta az előítéletek felszámolásának lehetőségét.
Heinrich Himmler még saját, 1942. decemberi parancsa után is igyekezett megmenteni egy-egy „fajilag tiszta” szintó vagy lalleri csoportot, holott az utasítása úgy szólt, hogy a német cigányság egészét lágerbe kell hurcolni.
A cigány kalandozások nem voltak véresek és pusztítók, mint mondjuk a 9–10. századi kalandozó magyarok, az Afrika felől támadó arabok vagy a vikingek hadi vállalkozásai, de azért a cigányok kis népvándorlása is kalandozás volt a javából. Békés kalandozás.
A kulturális tőke birtokosai saját pozíciójukat, illetve annak átörökítését több fronton és különféle mechanizmusokkal védelmezik. Ezzel összefüggésben nagyon fontos megállapítanunk, hogy mit tekintünk érvényes tudásnak.
A 17–18. századi közköltészetben előszeretettel szerepeltették a cigány figurákat, ugyanis a mindenki számára ismeretlen cigányokról némi információt kaphatott a közönség, amikor egy-egy színpadi játékban a cigányok etnikai jellemvonásainak magyarázata került színre.
A cigányzenekarok hírét az első Magyarországon megjelent útikönyvben is megtaláltam, ami a millenniumi eseménysorozat idegenforgalmi igényeinek kielégítésére készült el a Singer és Wolfner Kiadónál.
Létezik olyan, hogy egységes cigány nemzet? Egyre inkább igen. Valaha, nem is olyan régen a válasz nagyon bizonytalan lett volna. A kérdés emlékeztet egy kicsit a hajdani vitára: létezik-e zsidó nemzet? A zsidóság vajon faj vagy vallás? Csakhogy zsidó vallás tagadhatatlanul mindig is létezett. Akkor is, amikor, már és még – röpke kétezer esztendőn át – nem létezett zsidó államiság. Cigány államiság sincs.